Hithű, vonalas liberális szerint mindenki a maga sorsának kovácsa, és aki hülye, megérdemli a végzetét. Vágó István sokat tesz ezért az eszméért, amikor a hitelválság kellős közepén, ma is főműsoridőben buzdít hitelfelvételre. Nyilván boldog plazmatévé és újautó tulajdonosok áldják ezért nevét. De a cinizmus és a kapzsiság még nem tesz valakit árokásóvá. Legfeljebb a hitelességét veszti el így a hitelvigéc, de ezért is jár egy vaskos faszkorbács.
Szocialista elvtársaknak lakossági fórumot tartani sem bűn, csak baromira kínos. Ennél már csak az kínosabb, ha a média nemhivatalos szürkeállománya Gréczy Zsolt segítségét kéri Fábryval folytatott vitájához. (Ennél a pontnál tartok egy kis szünetet, hogy egy egészségeset röhöghessen az olvasó.) Ez persze meg is látszott azon a vitán, azóta is kínoz a kiváncsiság: vajon magától képes lett volna egy gyengébb képességű kapcsolat.hu felhasználó teljesítményére? A "Hat éve az történik, amit a Fidesz akar..." ment volna segítség nélkül is?
Vágó rég idekívánkozott, már csak az alábbi történet miatt is, csak egy kicsit későn ébredtem* eszméltem. Ma régi adósságot törlesztek felé (ééérted? kacsint).
Dévényi István sztorija maga az árokásás és a szekértáborharc esszenciája, egy jó adag tahósággal fűszerezve:
A Média Hungary konferencia első napjának záróakkordján történt, hogy a fogadáson - amit régen ismerkedési estnek, rosszabb esetben klubdélutánnak neveztek - egy pohár jóféle villányi bor fölött Tóta W. Árpáddal vitatkoztunk a honi sajtó siralmas állapotjának okairól. Egyszerre Vágó István lépett az asztalhoz, s az Index publicistája annak rendje-módja szerint bemutatott egymásnak bennünket. Amikor elhangzott a Heti Válasz, a Legyen ön is milliomos! sztárja morcossá vált, és kifejtette, hogy erősen megbánta a kettőnk közti kézfogást, mert hogy olyan lapnál dolgozom, amely leközölte a nincs hova hátrálós Fábry interjút. Eztán még kínosabbra fordult a helyzet, mert Vágó István szavait kizárólag Tóta W. Árpádhoz intézve Fábry Sándor és az ellenzéki sajtó általános szapulásába kezdett, miközben jobb tenyerét folyamatosan a nadrágjába törölgette, végül utálkozva kijelentette - továbbra is úgy téve, mint ha csak az indexes kolléga ülne az asztalnál -, hogy legközelebb jobban megnézi, kivel fog kezet, mert roppant kellemetlen számára ez az egész.
Vágó István mostanában panaszkodik, nem kell a tévétársaságoknak. Talán csak nem a múló hitelesség a gond? Mehetne Brüsszelbe is, anyagilag ugyanis jobban megérné, csak az meg elég nehéz egy-két százalékos párt listájáról. Most mit mondhatnék erre, belőlem is csak előbukik néha a szociáldarwinista: aki hülye, megérdemli a végzetét.
Előnye: milliomos
Hátránya: van benne valami
Hiszterométer: 7/10
* Javítva, elnézést kérek Vágó Istvántól, akiben a kifejezés borzalmas képzeteket kelt, remélem az "eszmélés" nem okoz neki ilyen gondot.
A grafikát a hologramember.hu-ról csórtam, köszönet érte.
