A közbeszéd elszánt rongálói
írta: ÁCS FERENC
Megjelent a Reakció magazin búcsúszámában.
Aczéltól Pörzsén át Vásárhelyiig: a Reakció spéci listával kíván további kellemes gyűlöletfélórákat a magyar sajtó köpködésben megfáradt munkásainak. Ha Ön nem olvassa a Népszavát, ritkán kapcsol az Echo Televízióra, Tótawéra pedig elvből nem kattint, nem marad ki a jóból. Dobtáras keménymag - mindkét oldalról.
ACZÉL ENDRE
A katonai hírszerző múlttal hírbe hozott tollforgató a szocializmus egyik első sztárújságírójaként nevezetes (versenytárs: a kucsmás Hardy Mihály). A pangás éveiben Pekinget és Phenjant megjárt dörzsölt róka valójában a nyolcvanas években, Londonban alapozta meg legendás hírnevét. Margaret Thatcher Angliájából a honi televíziózásban akkor még szokatlan, utcai és „doorstep” tudósításokkal jelentkezett, majd hazatérésekor tartalmi és arculati szempontból egyaránt megújítottaa munkásőrszagú tévéhíradót. Emlékezetes fellépése volt, amikor a romániai puccsforradalmat betintázva közvetítette a Szabadság térről, illetve landolása a Népszabadságnál 1990-ben, ahová alaposan be is vackolta magát az ősz sajtótiszt. S azóta is mindig éles sorozatvetőjével kíméletlenül tüzel azokra, akik bántani merészelik az aktuális szocialista kormányt. Előretolt hadállása sokáig a feltörhetetlen kádári médiazárványnak tűnő Napkelte volt.
Előnye: (késő)Kádár médiasztárja volt.
Hátránya: azt gondolja, emiatt mindenhez ért.
Hiszterométer: 5/10
ANDRASSEW IVÁN
A legveszedelmesebb árokásók a wannabe írók. Akik megrekedtek az újságíró és az író státusz között, egy jókora gödörben, ahol nincs térerő és csak a Klubrádió vagy a Széles Tévé fogható. Andrassew ősbűne azonban nem a pártmédiás acsarkodásban fogant. A Népszava titánja ugyanis az ezredfordulón szomorú szerepet vállalt a magyar internetes ősrobbanást követő Index-Internettó szétválásban. Pontosabban az akkor kiakolbólított Nyírő-féle alapító csapat helyére való beleülésben. De hiába minden: regnálása alatt rekordidő alatt csődbe ment az Internettó, versenytársa pedig ma is él és virul. Hősünk ezután energiáinak döntő részét az árokásásra fordította. Andrassew most éppen a hozzá hasonlóan agysebészi ambíciókkal nem vádolható Gój Motorosokkal hadakozik. Erre mondják, hogy zsák a foltját.
Előnye: régóta internetes naplót ír.
Hátránya: újságot is.
Hiszterométer: 7/10
BAYER ZSOLT
A jobboldali Bächer Iván. Bár afelől azért komoly kétségeink vannak, hogy valójában bármilyen oldali is lenne. Alapvető belső megreccsenését az okozhatta, hogy miként a lentebb következő népszabis szobatárs nem lett egy új Bálint György vagy Nagy Lajos, úgy ő sem vált Krúdy Gyulává. Csak egy jó tollú, de hebrencs budai fiúvá, akit a csodált koleszos srácok visszafogadtak a ballib flört után, és ezért kompenzálni kell. Keményen, önmagát szidva is, ha kell. És kell. Krúdy babérjaira egyébként egyre kevesebb esélye van, és nemcsak a minapi „indokhülyévé” válása óta: a szintén a tanári pályát elhagyó Bayer lényegében ugyanazt a cikket írja tíz éve minden egyes áldatlan alkalommal. A három állandó panel: idézgetés Julien Benda Az írástudók árulása című művéből, siránkozás a szőke barbár hadak hiánya miatt, továbbá egy kis személyeskedő gyalázkodás az aktuális szoci főgonosz ellen. Az ígéretes Tündértemetőt és a valóban jó útifilmeket csak az aprópénzre váltott, eltékozolt tehetség évei követték: Bayer sorsa intő példa minden skriblernek, aki az irodalom vagy a tényfeltárás hegycsúcsai, vagy egy rendes szakma helyett a napi politika mocsarát és a politikusokkal való bárgyú kvaterkázást választja. Ideje, hogy önmagát is megírja az Új moralisták, farizeusok című sorozatában.
Előnye: mindkét oldal elitjét ismeri belülről.
Hátránya: érzelgősség, linkség.
Hiszterométer: 8/10
BÄCHER IVÁN
A baloldali Bayer Zsolt. Nem csak azért, mert Zsótival – nem kevéssé jellemző módon – szobatársak és ivócimborák voltak a Népszabóságnál. A gimnáziumi tanárként még a szamizdatot rühellő, és ezért diákját (Solt Ottília fiát!) annak olvasása miatt kirúgató, később írói ambíciókat dédelgető újságíró nevét egy nap szócikk örökíti majd meg a szótárban. A megélhetési fasisztázás kifejezést gondoljuk az eszmetörténetileg egyébként kevéssé művelt Bächer Iván neve mellé a leginkább helyénvalónak.Olyan antifa Móricka ő, akinek mindenről a fasizmus jut eszébe, de tényleg. Sőt: nemcsak a fasizmus, de az is konkrétan, hogy a mai magyar jobboldalnak nevezett valami velejéig fasiszta. Ez a nyakló nélküli, és ezért igen veszélyes félelemkeltés, amelynek Bächer kicsit beteges módon szinte nagymestere lett az évek folyamán, szinte jóvátehetetlenül mérgezi a közbeszédet. Mindenki jobban járna, ha a szerző inkább azzal foglalkozna csak, amihez ért: jóféle lecsó recepteket, a vöröshagymáról írt piaci naplót szívesen olvasnánk többet Bächertől. Esetleg a verőcei naplemente idején fogalmazott szomorkás családi történeteket, a tőle szokásos Mándy Iván-utánérzéssel. De nincs olyan szerencsénk.
Előnye: gasztronómia.
Hátránya: katatónia.
Hiszterométer: 9/10
BOGÁR LÁSZLÓ
Egy másik igazi negatív karrier- és személyiségtörténet.Az Orbán-kormány MEH-államtitkári pozíciójából küzdötte le magát a széljobber zombikeltetők kedvenc hivatkozott „tudósává” a globalizáció és a tőke kíméletlen honi ostoraként. Mert ugyan miért is ne lehetne kritizálni a piacgazdaságot, főleg ha az olyan torzszülött jegyeket mutat, mint amilyen a miénk, de mindez nem indok a szakmai álcába csomagolt őrjöngésre és az ordas összeesküvés-elméletekre. Persze könnyebb a táltosipar zugportáljain szerzett kétes dicsőségre alapozva körbehaknizni a talpas hadakat, mint érdemi párbeszédre törekedni másként gondolkodó közgazdászokkal, de mégis, hová vezet ez? Aki politikai ellenfelét gazdatestekbe ki-be vándorló rákos áttétnek tartja, és reménybeli „pusztulásának” tapsikol, azzal valami nagyon nincs rendben. Ilyen irracionális dühkitörésekkel tanterembe és közéletbe biztosan nem való.
Előnye: hálózatokban gondolkodik.
Hátránya: túlbonyolította.
Hiszterométer: 8/10
CSEPELI GYÖRGY
A jövő virtuális panoptikumában ő lesz az ezredforduló magyar balliberális polihisztor ikonja. A szabadpiac dicsőségét hirdetve természetesen elsősorban állami bevételekre támaszkodik többek között olyan kamu jogcímeken, mint a Gazdasági Minisztérium „közpolitikai igazgatója”. Szociológus urunk a hardcore baltálib vonal frontharcosaként elévülhetetlen érdemeket szerzett az ország szétszakítását felerősítő ideológiai sárdobálásban és gyűlölködésben. Emlékezetes kirohanása az Orbán-kormány idejéből az a megjegyzése, hogy válassza csak meg Torgyánt köztársasági elnöknekaz ország (valójában a parlament), majd megtanulják, hogy mivel jár az. A „minél rosszabb, annál jobb” elv és gyakorlat követőjeként a békét csak a totális győzelem után tudja elképzelni. A rossz hírünk számára az, hogy ilyen nem lesz. A mester szidalmaiból az internetezők mellett időnként a választóknak is kijut. Legutóbb, 2006-ban, csúfos somogyi lebőgésének alkalmával pöccent be a népre, amely nem eléggé progresszív hozzá, és bizonyára emiatt nem választotta meg képviselőjének.
Előnye: az államot nem, de az állami pozíciókat elfogadja.
Hátránya: közlésvágy.
Hiszterométer: 9/10
FARKASHÁZY TIVADAR
Humoristaként természetesen nincs humora, de ez Magyarországon rég nem akadály a szórakoztatóiparban (sem). A nagy generációnak nevezett gigantikus csődtömeg büszke reprezentánsa, ráadásul a tudálékosabb, nárcisztikusabb típusból. A Demokratikus Charta egyik gründolójaként, a médiaháború feketeöveseként veterán árokásónak számít a magyar politika pusztaságában. Pár évvel később minderre még rátett néhány lapáttal a Heti hetes című belterjes agitműsor kávéházi konrádjaként. Igazi kapcsolatbrókerként számos állami vagy félállami kitüntetés birtokosa is, holott régóta csak egy helyre, a ballib politikai mainstreamnek játszik. Megsértődik, ha megmondóemberi hitbizományát bárki is kétségbe vonja. Szocialista pártelnököknél jobban már csak szocialista miniszterelnökök közelében szeret forgolódni. Egy időben kormánypárti lobbiszalont üzemeltetett szárszói nyaralójában, ahová kiérdemesült író és filmrendező aggastyánokat rángatott le Fideszt szidni. Meg persze azért, hogy emeljék a népszerűségét, elismertségét.
Előnye: jön helyette új humoristageneráció.
Hátránya: nem fog nyugdíjba menni.
Hiszterométer: 8/10
KARTAL ZSUZSA
A naiva szinte nélkülözhetetlen alapszerep a színművészetben, de kínos, sőt, veszélyes a politikában. A mégoly’rettenetes butaság is bájos lehetegy bizonyos fokig, ha korlátok között marad, vagy ellensúlyozzák egyéb verhetetlen tulajdonságok. De ha az együgyűség politikai elvakultsággal párosul, ott kő kövön nem marad. Legalábbis letarolt publicisztikai oldalak, rémséges víziók, percenkénti „farkas, farkas!”-kiáltások verik fel az olvasó nyugalmát. Nem tudjuk eldönteni, hogy Kartal javára írandó-e az, hogy szemmel láthatóan hisz abban a sok, Gyurcsányt védő, elképesztő sületlenségben, amit rendszeresen összehord, avagy inkább ez súlyosbítja a dolgot. Mi persze csak röhögünk a szerzőn, mert A tanúból tökéletesen jól ismerjük a nagyszerű Virág elvtársat, akit nem akarnak megérteni, és akit meg sem érdemel a nép. A vezér aztán csak megbukik, Virág elvtárs meg kapaszkodhat a tuja oldalán.
Előnye: egy biztos szavazó Gyurcsány Ferencnek.
Hátránya: fájni fog a kiábrándulás.
Hiszterométer: 10/10
KENDE PÉTER
„A Viktor I-II.” című opuszaival beírta magát a magyar csatornairodalom klasszikusai közé. Módszereire jellemző, hogy még a kevéssé cizellált ízlésű kormánypárti elit többségének is sok volt, amit 2002-es és 2006-os ámokfutása során művelt, és inkább csak bottal toltak neki némi állami koncot, kitüntetésképpen – elévülhetetlen kampányérdemeiért. A szerző a magyar újságírás sötét hagyományainak folytatója, és jelenleg is egyik fő ébrentartója. Gondolatban emlékezzünk meg persze a politikai megbízóiról is, hiszen nélkülük nem merészelt volna ilyen kalandokba vágni. Kende mostanában demonstratívan a Magyar Gárda bohóckodásaira jár: hogy mit akarhat kiprovokálni, az mindenesetre elgondolkodtató.
Előnye: bérmunkás.
Hátránya: nem válogat.
Hiszterométer: 10/10
KRAUSZ TAMÁS
A magyar Gulág-relativisták vezéralakjának munkásságáért – pályatársával, David Irvinggel ellentétben – nem per, hanem egyetemi katedra jár. Az MSZP Biszku Béla Tagozatának (publikus nevük: Baloldali Tömörülés – A szerk.) prominense következetes sztálinista hírében áll: például húsz év alatt nem vette le fekete bőrkabátját. Ennél nagyobb probléma azonban, hogy elfogadhatatlan kettős mércét alkalmaz a bolsevik és a náci bűnök esetében. Ez pedig egyetemi katedrán (ha az nem Phenjanban, Havannában, vagy Thürmer Gyulan nappalijában van) elfogadhatatlan. Miként az is, ha egy történész-tanárember a rossz időjárásnak tudja be több millió ukrán tudatos halálra éheztetését. Mindezt egyfajta – szelektív – politikai korrektség jegyében teszi. Nem korrekt!
Előnye: folyékony orosz.
Hátránya: nála még nem vásott el a vörös csillag.
Hiszterométer: 7/10
LOVAS ISTVÁN
Az a tény, hogy hosszú évtizedeket töltött Nyugaton (részben a demokratikus ellenzék kinti tagozatainak közelében), két dologban is megnyilvánul: egyrészt mentes a Kádár-rendszer máig velünk élő, rettenetesen provinciális látásmódjától. Felbukkanásakor kifejezetten üdítő színfoltot hozott a jobboldali médiába. Másrészt néha viszont furcsán fogalmaz, és jelzőiről felismerjük a neten is. Tény, a ballibek nagyon elszoktak attól, hogy vitapartnerük több nyelven beszél és ír is, ergo ellenőrizheti állításaikat, és gyakran lebuktathatja őket. Ezt nagy kedvvel meg is tette az elmúlt tizenöt évben. De a liberók leleplezése nem volt neki elég: a korábbi sérelmei miatt kialakult SZDSZ-komplexus mentén egészen a szélsőjobboldali megmondóemberi szerepig jutott. Lovas István lassan felőrlődik a harcban, de azért még mindig kitartó szorgalommal írja nyílt leveleit a Demokratában a szingapúri diktátoroknak, Vince Mátyásnak vagy akár Putyin elnöknek heti rendszerességgel. Kedvenc mondatunk tőle a György Péternek címzett gyöngyszem: „Te, Te, zsozsómaximáló, zselégerincű!”
Előnye: nemzetközi látóköre van.
Hátránya: de itthon csőlátása.
Hiszterométer: 7/10
MOLDOVA GYÖRGY
Csurka István évfolyamtársa a szocializmus legnépszerűbb regénygyárosaként nem is az irodalom, hanem a roppant nehéz újságírói műfajnak tekinthető riport mestere volt. Amíg Hofi a szeleplevezető bohóc szerepében alkotott óriásit, addig Moldova az udvari kritikus író karakterét fejlesztette tökélyre. Nemzedékek nőttek fel könyvein, mígnem a rendszerváltozás lefagyasztotta pár évre. Horn Gyulával tért vissza, tulajdonképpen a maga módján hitelesen, az ősz kőbányai proli képében. A bendősoviniszta kádári kisember ikonja ő, a politikát úri huncutságnak tartó, cigányoknak beszóló, értelmiségit, nyugati magyart utáló, erdélyi magyart románozó, tenyérnyi telkén vasárnap délután esztergapadon valamit buheráló, lélekben örökre lumpennek maradt nyugdíjasé. Agg korára sajnos teljesen elment az esze, vagy pedig csak mindenre hajlandó a marketingért. Pár éve történelemhamisító könyvet írt Kádárról, miközben folyamatosan gyalázza az 1956-os forradalmat és annak mártírjait. Mindezzel visszamenőleg is lenullázta magát.
Előnye: fénykorában a legjobb magyar oldszkúl riporter volt.
Hátránya: egy mészáros a példaképe.
Hiszterométer: 7/10
MOLNÁR BALÁZS
„Ez igaz? Mert viccnek azért durva lenne”– mondogatták sokan, amikor először olvasták a Kurucinfó portált. A Fidesz-éra alatt kormánypárti műsorok és lapok körül sertepertélő fiatal újságíró 2004 körül az egész mai nyilvánosságot meghatározó tettet hajtott végre: a Kurucinfó megalapításával szinte egy az egyben feltámasztotta az 1944-es nyilas sajtónyelvet, elegyítve azt a nácik lapjánál (Stürmer) kicsit durvább hangvétellel és módszerekkel. Régi vita jobboldali körökben, hogy az újnyilas reneszánsz, ami nagyjából a második Gyurcsány-kormány óta tombol, mennyiben lehet titkosszolgálati projekt és mennyiben (szó szerint) alulról jövő mozgalom. Ebben a vitában nem foglalunk állást, mert a történetben a dolog természetéből fakadóan bizonyára soha nem láthatunk tisztán, de azt leszögezhetjük: amíg Szabó Albert és Bácsfi Diana magányos és frissen nyomott jelmezben menetelő idiótának/ügynöknek (tetszés szerint aláhúzandó) tűnt, addig ma már létező és gyarapodó hálózatról beszélhetünk a történelem szemétdombján guberálók esetében.
Előnye: több neve van, mint Ságvárinak.
Hátránya: nyilas.
Hiszterométer: 10/10
MORVAI KRISZTINA
Nincs még két éve, hogy a női egyenjogúsítás liberális amazonjából – leváltása miatt, tehát valószínűleg személyes sértettség okán – meglehetősen hamar a politikai küzdőtér kérlelhetetlen és fáradhatatlan ellenzéki harcosává avanzsált a jogász asszony. A 2006. októberi rendőri brutalitás áldozatainak jogvédelmében nemhogy kivetnivalót nem találunk, hanem egyenesen üdvözöljük azt, mert saját szemünkkel láttuk a hatalmi önkényt és erőszakot. Csakhogy az inga kilengett, és Morvai Krisztina a sokáig csontváznak hitt, de a jelmeze mögé valóságos Molotov-koktélokat dugdosó szélsőjobb ünnepelt sztárja lett. Hab a tortán, hogy mindezt megspékelte rosszízű kiszólásokkal és a jogvédők munkáját gyöngítő, szélsőségesekkel közösen tartott akciózgatással. Miért hagyta, hogy így legyen?
Előnye: jogértő.
Hátránya: a kurucok védőangyala.
Hiszterométer: 9/10
POLGÁR TAMÁS (TOMCAT)
Pár éve még lazán belinkelte volna ezt a cikkünket a pólóárus blogjára valami jópofa megjegyzés keretében. Most meg valószínűleg emiatt is perelni fog minket, mert kell a pénz az Omszki-tónál már bejáratott ostromgépére (torbacsil), no és a rendőrségi fogócskák után is néha ő kapja a cechet. Az ezredforduló anarchista gagmanje érdekes metamorfózison mehetett keresztül, amíg eljutott az eredeti és szellemes polgárpukkasztástól a lincselésre buzdításig. És addig, hogy szolidaritást vállal a Molotov-koktélozással (Hollán Ernő utcai bolt felgyújtása). Aztán ugyanott tüntetést szervez, közben pedig többezres blogközösséget hoz létre, amelynek fő összetartó ereje a kisebbségek iránti gyűlölet. Irányváltásában talán szerepet játszhat, hogy üresedés, kvázi vezérhiány lépett fel a szélsőjobbon, amióta Csurka nagygyűléseire lassan már Győri Béla is csak akkor kíváncsi, ha éppen ráér. Polgár feltűnően professzionális nyilatkozó és szervező. Magát nemzeti liberálisnak (!) tartja, ami nála Horthy Miklós tiszteletével párosul. Humorának elvesztése a legbiztosabb jel arra, hogy komoly a baj vele.
Előnye: állatvédő.
Hátránya: dacból sem hátrál.
Hiszterométer: 9/10
PÖRZSE SÁNDOR
A táltosipar hercege a régi média elsőlépcsőfokáról, a sportújságírásról (a BalóGyörgy-féle TV3 oszlopa is volt, hahó – A szerk.) nyergelt át a rovásíró bizniszre. Miután a Hír Tévének is sok volt már a sámánkodása, a széljobb médiakuruzslók új tanyáján, az Echo Tévén talált biztos menedéket. Karrierje élő példa arra, milyen veszélyei vannak annak, ha a történelmet a Gede testvérek kiadványaiból („A szerzőt ezért a nagyszerű művéért a Népbíróság kötél általi halálra ítélte”) tanuljuk. Fellépései során humoráról is gyakran tanúbizonyságot tesz: „A Magyar Gárda első hivatalos akcióján vér fog folyni: a Gárda ugyanis véradást szervez.” Műsoraiban visszatérő elem a neopogány, new age-es áljobber ködevés. Mindennek viszont nagyobb tábora van, mint sokan gondolnák. A megcsontosodott komplexusok, a valós traumák keveredése a szebb és sikeresebb történelem iránti vággyal ilyen – tévútra hangoló – műsorokban ölt testet.
Előnye: sportember volt.
Hátránya: médiatáltos lett.
Hiszterométer: 7/10
SZENTMIHÁLYI SZABÓ PÉTER
A Demokratában korábban vitt rovata iskolapéldája volt a létező jobboldali publicisztika összes szerencsétlenségének. Véget nem érő, habzó dühöngés, sértettség, görcsös frusztráció, kényszeres és szánalmas „Imre Kertészezés” (titokban nyilván meg van arról győződve, hogy a Nobel neki járt volna), irracionális világmagyarázatok, mániás depresszióval átitatott témakezelés, és a legsúlyosabb: az ellenfél dehumanizálása. Persze ha kicsit jobban megnézzük, itt is találunk egy belül meghalt írót: a szerző nagyon régen igen jó sci-fiket meg finom erotikával átszőtt – hah, Kun László, hah, Édua – ifjúsági történelmiregényeket írt (egyik szerkesztőnk élete egyik első merevedését neki köszönheti.) Persze muszáj volt neki inkább hazát mentenie. Olyan is lett a hazánk.
Előnye: ilyen most nem jut eszünkbe.
Hátránya: túláradó indulatok.
Hiszterométer: 8/10
TÓTA W. ÁRPÁD
Az Index megmondóembere azért került összeállításunkba, mert nem szeretjük a kettős mércét. Elismerve valóban eredeti stílusát és sok találó anyázását (amelyek célpontja általában az ellenzék) mégsem gondoljuk, hogy a jófejség része a hívő embereken vagy a hiten való infantilis gúnyolódás és mások öncélú hergelése. Nem ő az egyetlen doktriner publicista, de Tóta W. sokszor naivan és eközben mégis bicskanyitogatóan önhitten osztja az észt. Talán egy nagy csalódás kell neki. Mert a cinikus maszk mögött azért ott vagyon a Nagy Haladó. A didaktikus kormánypropaganda viszont nem fekszik neki, hiába próbálkozott vele kitartóan. Javára írandó, hogy lassan belátja: Ferit már nem lehet kimagyarázni. Blogger, maradj a kaptafánál, mert ahhoz értesz!
Előnye: megmond.
Hátránya: Dr. Agy jobb volt a rajzfilm műfajban.
Hiszterométer: 7/10
VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS
A Magyar Narancs sajtótörténelmet írt. De aztán hidegre tették. Néhány volt munkatársa szerint éppen Vágvölgyi, a volt főszerkesztő jeleskedett ebben, aki mindenáron az SZDSZ alá akarta beszuszakolni a rendszerváltozás legfrissebb levegőjű szerkesztőségét. Végül is sikerült neki. Nevezetes tette még, hogy először ő gecizett (igen, igen, Orbán Viktor volt a roppant szellemesség célpontja – A szerk.) a politikai sajtóban. Aztán ösztöndíj-macsóvá képezte ki magát. Ilyenformán bejárta a világot, és ez bizonyos tehetségre vall. Különböző himi-humi projektekkel (gonzó újságíróskodás, japán kortárs kultúra, Tarantino-könyv) alibizte át az elmúlt tíz évet, miközben néha anyázza volt barátait, a fideszeseket. Ballib mainstream; aki a mainstreamséget szereti, őt magát.
Előnye: széles kapcsolati háló az alapítványi bizniszben.
Hátránya: kiégettség.
Hiszterométer: 6/10
VÁSÁRHELYI MÁRIA
Főállású „mai fasizmus-szakértő” és „média-szociológus”, aki egész egzisztenciáját a jobboldal iránti gyógyíthatatlan fóbiájára alapozta. Elég jól meg is él belőle, holott kutatási területe nem volt sokkal előremutatóbb, mint mondjuk a gender studies. Egyike azoknak, akik addig festették a falra az ördögöt, amíg az újra megjelent Magyarországon. Ennek nyilván nagyon örül (érdemei elvitathatatlanok e baljós folyamatban), hiszen azt gondolhatja, hogy igaza lett. Magyar bajnok az egy főre jutó petíció-aláírásban, külföldi lapnak való – politikai ellenoldalt mószeroló – nyilatkozatban. Rekorder továbbá a szekértáborok közötti klasszikus árokásásban, a szakmainak álcázott, de politikai töltetű felmérésekben, amelyek rendszerint az ÉS-ben jelennek meg és hónapokra ellátják picsogni- és rettegnivalóval a 168 Óra sajtólevelezőit. A szociológus verhetetlen az egyetemisták állítólag baljós és állítólag megállíthatatlan jobbratolódásának ismételgetésében. Vásárhelyi jó még a ballibszerecsenek mosdatásában, valamint az orbánvuduszurkálásban. Teljesen reménytelen, hogy valaha is normális lesz.
Előnye: állítólag jól tudja utánozni a Hír Tévé riportereit.
Hátránya: fixálódott.
Hiszterométer: 9/10
Az utolsó 100 komment: