Az árokásók egy speciális különítményét alkotják azok a tudósemberek, akik hosszú és sikeres tudományos pályafutásuk után, nyugdíjas éveik unalma elől menekülve kezdenek bele közéleti megnyilvánulásaikba. Közös jellemzőjük, hogy több évtizedes, tiszteletre méltó kutatási tevékenységet folytattak, amivel talán jóval többet tettek az emberiség üdvéért, mint egy-egy ilyen-olyan oldali bértollnok - mégis, politikai-közéleti tájákozottságuk, véleményalkotási képességük nem üti meg egy irodista kisasszony avagy egy falusi kisvállalkozó szintjét.

Közéjük tartozik Bitó László is. A 74 éves öregúr polgári családból származott, az ötvenes években kitelepítették őket, majd szerepet vállalt az '56-os forradalomban is. Az USA-ba emigrálva egyetemet végzett, majd orvoskutató és a Columbia Egyetem professor emeritusa lett. A zöld hályog elleni cseppek felfedezéséért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal díjjal tüntette ki Mádl Ferenc. Szép életpálya.

És mindezek után, 2006-ban az Őszi Sajnálatos Események során - igaz, az Esterházy-Nádas-párostól egy kicsit lemaradva - hitet tett a Miniszterelnök mellett. Nem is akárhogyan: Miért szeretem Gy. F.-et? címmel jelent meg publicisztikája a Népszabóban.

Az írást a szeretet és gyűlölet erkölcsi problémáival kezdi: „Így tettem, amikor növekvő ellenszenvet éreztem Orbán Viktor iránt, és fölfogtam, hogy ez gyűlöletté fajulhat.” Kiemelkedő teljesítménye, hogy az időben tíz évet visszatekerve, már az 1996-os, nemzeti liberális Fidesz körei esetében is Orbán Viktor megbabonázott híveiről értekezik, több, mint fél évtizeddel a Kossuth tér előtt.

Az író a folytatásban Gyurcsány Ferenc apologétája lesz: „De most Gyurcsány Ferenc mellett akarok hitet tenni, mert miután szembeszállt a félrevezetésre épült status quóval, sokan elfordulnak tőle, s még sok megpróbáltatás áll előtte. Nehéz szeretni azt, aki tükröt állít elénk, hisz jó évtizeden át önáltató hazugságban éltünk mind.”

Bitó ezután, enyhén merész gondolattal maga Jézus és Gyurcsány között kezd párhuzamot vonni: „S így mindazok alapján, amit megtudtam Gy. F.-ről, egyre könnyebb lett megkedvelnem. Talán nem politikai maffia, hanem maga a Gondviselés hozta nyilvánosságra őszödi önostorozását, hogy lássuk őt az ő damaszkuszi útján, szenvedélyes haza- és igazságszeretetében. De nem voltak fölöslegesen túlzók azok a szenvedélyes szavak? Nem lépték túl a jézusi mércét? Aligha. Jézus olykor nagyon kemény szavakkal szólt társaihoz: "Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem..." - mondja Péternek, amikor meghátrálásra akarja rávenni.”

Bitótól megtudjuk: „Őszödi beszédéből kiderült, mennyire gyűlöli a hazugságot, a teljes igazság ki nem mondását is.” A nyugalmazott orvoskutató ugyanakkor különbséget tud tenni bűn és bűn között: „A politikai és gazdasági partnerek, a hitelezők előtt nem titok, hogy a választási tódítások bocsánatos bűnei belföldi fogyasztásra valók: normális ember nem tekinti szentírásnak mindazt, ami ilyenkor elhangzik. A választások eredményét kétségbe vonó, a demokrácia alapintézményeinek megingatását szolgáló, hazánkat befeketítő, túlzásokra-hazugságokra épülő ármánykodás azonban semmiképpen sem bocsánatos bűn.”

A halálos bűn fatvája mellett lelkes antifasiszta mozgalmár („Tízezrével kell megmutatnunk magunkat!”) hírében áll az alkatilag baloldali író. Maradt volna kiérdemesült orvoskutató.

Előnye: tudós

Hátránya: tudatlan

Hiszterométer: 7/10