A szó szoros értelmében a legnagyobb ívű karrier az övé. A nyíregyházi televízió házi show műsorától az elektronikus média legnézettebb produkcióján keresztül egészen a csatornáján az Újságíróklubot is megtűrő ATV-ig a média széles spektrumát bejárta, hogy aztán a végén az Egyenes félreBeszéd televíziója se tűrje meg egyoldalúságát.
Amennyire emlékszem, jó újságírónak indult. Pályafutását a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójában kezdte, onnan került tovább a 168 Órához. Itt tényfeltáró riportjai miatt többször is összetűzésbe keveredett („álompárti”) főnökeivel, mígnem 1986-ban távozni kényszerült a Rádióból.
A rendszerváltásig különböző vidéki művelődési házakban haknizott, melyeket méltán tekinthetünk a Friderikusz-show-k béta verziójának.
A 90-es évek elején indította el máig joggal elismert show-műsorát. Az Orbán-kormány megjelenése nem tett jót Friderikusz köztévés pályafutásának (sem), és miután 97-ben elindultak az országos kereskedelmi tévék, volt is hová továbblépnie. Elsőként az RTL Klubnál helyezkedett el Meglepő és Mulatságos című műsorával. Innen vezetőivel való összezörrenése után 1999-ben volt kénytelen távozni, miután a Friderikusz Produkció felmondta a Meglepő és mulatságos című műsor szerződését, és nem engedte adásba a produkció aktuális részét.
1999-ben egy nagyon ígéretes műsorfolyam, a Friderikusz szubjektív vette kezdetét immáron a TV2-n, ami azonban csak egy szezont ért meg. Fridi 4 további műsort is készített tv2-ős évei alatt, ahol 2002 nyarán mondott fel. Állítólag öt perccel hamarabb, mintsem hogy az illetékesek közölhették volna vele: nincs szükségük sem rá, sem műsorára.
Rögös pályafutása ezután visszatérni látszott a rendes kerékvágásba. 2003 áprilisától minden vasárnap este jelentkezhetett a Szólás Szabadsága című műsorral, ami először egy elég színvonalas, bár kormánypárti beütésekkel tarkított műsor benyomását keltette (ennek igazolására elég csak a szerkesztőgárdát megnézni), de miután Friderikusz eddigi egyetlen állomáshelyén sem elégedett meg aktuális pozíciójával (lásd pl. MTV elnöki pályázatait egy csipet Lendvai Ildikóval meghintve, vagy új műsorok iránti olthatatlan vágyát), itt is elég hamar szembekerült munkáltatóival. Végül egy a főnökével szembeni nem túl nagy intelligenciára valló kiszólás után itt is útilaput kötöttek a talpára (volt főnöke megint csak full tapintatos interjúra itt olvasható).
Hősünk végül is így kötött ki a magyar média balféltekéjének üstökösénél és készített hétköznapi rendszerességgel Friderikusz Most címmel egy olyan műsort, amely az ATV-n alig volt az öt legnézettebb program között (AGB Nielsen adatai szerint, idén 2007 tavaszán csak ritkán volt 50 ezernél több nézője a műsornak). Bár a történet nem indult rosszul, mégis rossz vége lett.
De mégis miért? Egy tehetséges ember, akiről tudtuk korábban is, hogy nem feltétlenül jobboldali elhajló, de akit minden ép érzésű ember korrekt riporternek tartott. Bár már jóval korábban is kifejtette műsorának ars poeticáját, mégis a június 18-ai adásban vált egyértelművé a vérfagyasztó igazság azaz, hogy műsora miért ennyire penetránsan egyoldalú. Nos, azért szeretve tisztelt közönségünk, mert ő és kollégái nem akarnak „beleesni” a ma oly divatos kiegyensúlyozottság követelményének csapdájába, ők értékelvűséget (értsd: mindig nekik van igazuk) közvetítenek. Értékelvűség alatt a legkeményebb szocialista pártpropagandát tessenek érteni. Talán nála is az őszödi beszéd tehette be a kaput. A szeptember 17-e utáni 3-4 hét a szocialista szerecsenmosdatás időszakaként vonul majd be a magyar médiatörténetbe. És bizony ennek a műsornak köszönhetjük a ma már klasszikusnak számító értelmiségi mondatokat is, amelyek azóta bántják a jobbos értelmiség fülét.
A műsorfolyam és az egész magyar médiaszakma mélypontját is Friderikusz Sándornak köszönhetjük (mit nekünk Teller-levél, mit nekünk Chirac-interjú). Megénekelt szerzőnk egy súlyosan elbukott Lázár Jánossal készített interjú után egyszerűen kielemeztette azt két tudóssal.
Legközelebbi felbukkanási helye egyelőre ismeretlen. Televíziós kereteit kimerítette, esetleg valamelyik Klubrádió jöhetne még szóba. Vagy saját tévé alapítása, de azt nem vehetné le olyan mértékben, ahogy az MTV-t és az ATV-t tette.
Előnye: kiváló szakember
Hátránya: kívülálló szakember (értsd: hosszabb távon sehol sem tűrik)
Hiszterométer: 8/10